A cseresznyéről
Cseresznyével teljes a nyár
Honnan tudjuk biztosan, hogy itt a nyár? Onnan, hogy a cseresznyefákon friss, ropogós gyümölcsök piroslanak. A cseresznyeszüret nem is kerti munka, hanem életérzés.
A cseresznyét évezredek óta termesztik és nemesítik tudatosan. Ezidő alatt a gyümölcs változatos fajtáinak skálája egészen kiterjedt, különböző típusainak száma az ezret is megközelíti. Van közte vastag és vékony héjú, bordó és fehér húsú, kisszemű és nagy kerek gyümölcsű. A különböző éghajlati adottságok, no meg a személyes ízlés határozza meg, hogy ki melyiket termeszti és fogyasztja szívesen.
A cseresznye hódítása
Az ókorban az „istenek eledelének” is nevezett cseresznye egész Európában elterjedt. Egyesek Lucullushoz kötik a gyümölcs behozatalát Rómába. Ez nem állhat messze az igazságtól, mivel a legvalószínűbb, hogy Anatóliából érkezett a Római Birodalom Pontus régiójába i. e. 72-ben. Neve a törökországi Giresun várostól eredeztethető, amelyet a görögök Cerasus vagy Kerasous néven ismertek. A Cerasus-sal azonosított ógörög „cseresznye” szóból alakult ki a gyümölcs mai neve több európai országban is. A török uralom idején hazánkban a máig híres fürdők mellett a nemesített cseresznyefajták is elterjedtek. Mindmáig Törökországban termesztik a világon a legtöbb cseresznyét, az USA a második, Európa pedig a harmadik helyezett cseresznyetermelésben.
Mire figyeljünk vásárláskor
Legeslegjobb frissen a fáról, de a piacon vásárolt cseresznye is nagyon finom lehet, ha odafigyelünk egy-két dologra. Vizsgáljuk meg a gyümölcs felületét, keménységét és színét! Ne vegyünk foltos, berepedt, nyomott felületű cseresznyét! Ha a szára és levelei élénkzöldek, biztosak lehetünk benne, hogy friss gyümölcsöt kapunk
Szárával együtt, hűtőben körülbelül egy hétig áll el, de akár le is fagyasztható. Fogyasztás előtt mossuk meg, akár be is áztathatjuk, így a kukacos szemek is könnyen kiválogathatóak.
A cseresznye jelene
A cseresznye mára szinte az egész világon elterjedt. A különböző éghajlati és talajbéli adottságokra igen érzékeny, ez meghatározza, hogy mely területen, melyik fajtájából termesztenek többet. A különböző fajták jellegzetességükről, érésük környékén tartott névnapokról, a rájuk jellemző területekről, hozzájuk köthető híres emberekről kapták nevüket, úgy mint Solymári gömbölyű, Kavicscscseresznye, Margit cseresznye vagy a Jaboulay. Magyarországon legkedveltebb a Badacsonyi cseresznye. Napjaink Európájában Németország, Olaszország és Spanyolország termeszti a legtöbb cseresznyét.
Csábító külső, vitaminban gazdag belső!
Termesztése
A cseresznye, a statisztikák szerint nem a legtöbbet termesztett és fogyasztott gyümölcs, hazánkban például megelőzi a szilva és az őszibarack. Mégis, nélküle elképzelhetetlen volna a nyári szezon.
Magyarországon több fajtáját is termesztik nagyobb mennyiségben, mivel a környezeti adottságok igen kedvezőek a cseresznye számára. A legtöbb gyümölcsöt nálunk Pest és Heves megyében termesztik, de Eger, Gyöngyös és a Balatonfelvidék környéke sem elhanyagolható.
Otthoni termesztésre jó választás lehet a Germesdorfi és a Sunburst cseresznye is. Amire telepítés előtt ügyelni kell, hogy a fának legyen elég helye terjeszkedni. Napfényes helyre kerüljön és lehetőleg olyan talajba, ahol elegendő levegőhöz juthat a gyökérzete. A hirtelen nagy eső után berepedő gyümölcsöket érdemes rögtön leszedni, mert hamar megromlanak. A fa legfelső ágaiban bújhatnak meg a cseresznyelégy nyüvei, amik később nagy károkat okozhatnak. Ezen segíthet, ha a szüret végeztével a legfelső termő ágakat szakszerűen visszavágjuk.
Jótékony hatásai
Tele vitaminnal!
A cseresznye nemcsak finom, hanem a benne találhatóvitaminoknak, ásványi anyagoknak és nyomelemeknek köszönhetően nagyon egészséges is. Mivel 78-82%-a víz, így remek szomjoltó, és nagyobb mennyiségben vesetisztító hatása van. Egy marék cseresznyében 13 gramm szénhidrát, és 1,3 gramm növényi rost található, ami az emésztésnek és az energiaszintnek igen jót tesz. Ezzel szemben zsír- és fehérjetartalma igen alacsony, így ideális fogyókúrás gyümölcs. Vitaminok közül megtalálható benne az A, B1, B2, B6, C vitamin.
Ezen kívül sok benne a kalcium, foszfor, kálium, vas és a kobalt. Ezen jótékony anyagoknak köszönhetően segíti a csontok és fogak fejlődését. A benne található antociánok, flavonoidok, valamint a béta-karotin, a zeaxatin és a lutein köszvény és az ízületi gyulladások tünetein enyhítenek, és gyulladáscsökkentő hatással is bírnak. A benne található gyümölcscukor mennyisége a cseresznye fajtájától és érettségi fokától is függ.
Mire jó a cseresznye?
Talán inkább kérdezzük úgy, hogy mire nem jó a cseresznye? Tele van a szervezet számára hasznos és szükséges vitaminnal, nyomelemmel és egyéb csodával. Nem hiába tartják számon gyógynövényként is. Már a friss cseresznye elfogyasztásánál is kimutathatóak jótékony élettani hatások. Ha tudatosan alkalmazzuk, még jobban kihasználhatjuk a természet adta gyógyerejét. Bőrápolástól az alvászavarok enyhítéséig rengeteg módon válhat hasznunkra. Nézzük a legfontosabb gyógyászati alkalmazásokat.
- Cseresznye öregedés ellen
A bioflavonoidoknak köszönhetően a cseresznye elfogyasztva, jót tesz a bőrnek, lassítja az öregedést, hozzájárul a bőr feszességéhez. - Vértisztító hatás az ízületi bajokra
A vér húgysavszintjének csökkentésével a cseresznye hatékonyan előzi meg a köszvényt, illetve enyhíti a reuma tüneteit.
- Immunerősítő
A benne található C és B vitaminok, illetve ásványi anyagok és nyomelemek komplexének köszönhetően a cseresznye fogyasztásával immunrendszerünket is megerősíthetjük.
- A tisztánlátás gyümölcse
Szemünk megfelelő működéséhez és a jó látás megőrzéséhez elengedhetetlen az A-vitamin illetve a béta-karotin, amelyekben a cseresznye szintén bővelkedik.
- Természetes gyulladásgátló
A cseresznye fogyasztásával megelőzhetjük vagy enhyíthetjük a szervezetben fellépő gyulladásokat, sőt fájdalomcsillapító hatása is van.
Segít a pihentető alvásban
Az emberi szervezet alvási ciklusát a melatonin nevű hormon szabályozza. Mivel a cseresznye melatoninban gazdag, így rendszeres fogyasztásával megelőzhetők vagy kezelhetők az alvásproblémák.
- Cseresznye és a rákmegelőzés
Mivel tele van antioxidánsokkal, a cseresznye, rendszeresen fogyasztva, meggátolhatja bizonyos típusú daganatos betegségek kialakulását. Kimutatták, hogy képes az egészséges sejtek károsítása nélkül elpusztítani a rákos sejteket. Emellett a benne lévő vitaminok erősítik az immunrendszert így több oldalról is segítik a szervezet megbetegedések elleni védelmét.
- A hormonháztartásra is jó hatással van
A cseresznye rendszeres fogyasztásával a szervezet hormontermelését is javíthatjuk. Rengetegen küzdenek hormonzavarokkal, amelyekre vagy mesterségesen előállított hormont szednek, vagy szenvedik a hormonhiány vagy épp túltermelés negatív hatásait. Rendszeres gyógyszerszedés előtt érdemes kipróbálni a cseresznye gyakori fogyasztását, ugyanis a gyümölcs képes helyre billenteni a hormonháztartásunkat is.
Felhasználása
Ínyencségek gyerekeknek, felnőtteknek
Bár a cseresznye - ellentétben a meggyel - nyersen fogyasztva a legjobb, azért létezik jópár módja a konyhában történő feldolgozásának is. Mivel alapvetően egy igen édes gyümölcsről van szó, többnyire sütemények és desszertek készülnek belőle. Viszont egy kis extra fantáziával még ennél is több kihozható a cseresznyéből. Készülhet belőle vörösboros cseresznyeleves, de akár pikáns, édes-savanykás mártás is sült húsokhoz.
A cseresznye sütemények és szószok ízesítésére is kiváló
A cseresznye tartósítás nélkül is remek hozzávaló lehet a konyhában. Többféle sütemény készíthető vele. Külön receptet nem is igényel, ha egyszerűen az elkészült piskótatésztába kimagozott, lecsepegtetett cseresznyéket dobálunk. Máris kész a cseresznyés pite! Ha ennél valami összetettebbre vágyunk, süthetünk vele friss gyümölcstortát is. Joghurtos pohárdesszertek ízesítésére is kiváló. Friss cseresznyéből elkészíthetjük az óvodai menzák sikerlistás fogását, a cseresznyés-meggyes mártást pirított darával, amihez a sült hús csak köretként szükséges, de el is hagyható.
Befőtt, ital vagy lekvár
Cseresznyeéréskor azon szerencsések, akiknek van saját fájuk, akár heteken át fogyaszthatják a friss gyümölcsöt. Ha már minden ismerősnek osztogattunk belőle, és még mindig van friss cseresznyénk, többféle módon felhasználhatjuk vagy tartósthatjuk azt. A legegyszerűbb tartósítási mód a fagyasztás. Ha azonban nem rendelkezünk ipari méretre tervezett fagyasztóládával, akkor érdemes más feldolgozási módot keresni. Házilag készíthetünk belőle szörpöt, befőttet és lekvárt is. Természetesen a cseresznyéből Magyarországon nagyon finom pálinka is készül. A pálinkafőzésre vonatkozó szabályok betartása mellett ezt is kipróbálhatjuk.
A cseresznyevirágzás
Japán, a cseresznyevirágzás hazája
Japán nemcsak fejlett technológiájáról híres, hanem a több évszázados hagyományra visszatekintő cseresznyevirágzás köré épült tradíciójáról is. A cseresznyevirág, vagyis a ‘sakura’ egyben az ország nemzeti jelképe.
A "hanami" vagyis a virágnéző ünnepek hagyománya egészen a 8. századig nyúlik vissza, amikor az arisztokrácia még a virágzó szilvafák köré gyűlve köszöntötte a tavaszt, mivel ez a fa hozott virágot először az évben. A figyelem a szilvafákról lassan átterelődött a cseresznyére, és az Edo-korra (1603-1868) már az egész ország számára nagy jelentőséggel bírt a fa virágba borulásának időszaka.
A mindig megújuló, gyönyörű, de törékeny sakura az élet metaforája
Hanami, a cseresznyevirágzás ünnepe
A hanami kifejezés először egy 8. századi regényben jelent meg és egész pontosan a sakura virágzásának megfigyelését jelentette. A tavaszköszöntő piknik szokása a császári udvarban kezdődött, amit az 1500-as évekre a szamuráj nemesség is átvett. Nagyon hamar a földművesek körében is elterjedt a cseresznyevirágzás idején tartott kirándulás és piknikezés. Ilyenkor gyönyörködtek a fehérbe és rózsaszínbe borult fák virágaiban, amelyeket az udvarlás jelképének is tekintettek, így ezeken az eseményeken gyakran kihasználták az alkalmat a párkeresésre is.
A shinto vallás követői hittek a fákban lakozó istenekben, ezért az ünnepségen áldozatot tettek a cseresznyefák gyökerénél, majd áldozati szakét ittak. A hanami volt az elkövetkező évi terméssel kapcsolatos jóslások alkalma is. A földművesek számára az első virágzó sakurafák a tavasz beköszöntét jelezték, amelyből a közelgő mezőgazdasági munkálatok idejét tudták meghatározni.
Sakura, az élet metafórája
A sakura mindmáig része a nemzeti identitásnak Japánban. A virág gyönyörű, de múlandó és törékeny, ezért az élet szimbólumaként is tekintenek rá. Mindössze egy hétig tart a virágzás, mielőtt a szirmok lehullanának. A fa egész évben növekszik, erősíti gyökereit azért, hogy erre a rövid időre elkápráztassa a világot. Egy emberi élet is hasonlóan formálódik, erősödik és ragyog rövid időre, mielőtt elkerülhetetlenül az enyészeté lesz.
De a következő évben a fa újra virágba borul, így a mulandóság mellett a megújulást és a reményt is magában hordozza. A buddhista és shinto vallásból ered a szemlélet, amely szerint egy szép dolgot még gyönyörűbbé tesz, hogy nem tart örökké.
Hanami ünnep napjainkban
Egykor Japánban 250-300 különböző típusú cseresznyefa is létezett, amelyek közül sajnos sok kipusztult a nyugati hatás, a háborúk következtében. A botanikusoknak köszönhetően szerencsére sikerült több fajt is megmenteni így ma is elevenen él a Hanami hagyománya. Április-május környékén a tévécsatornák előrejelzéseket adnak a virágzás várható időpontjairól, a családok és baráti társaságok pedig pokrócokkal, étellel, itallal készülve kitelepülnek a virágzó fák alá a tavaszt ünnepelni.
